App készítés árak 2026 - Azaz mitől függ egy mobil alkalmazás ára és mik a reális költségek?

App készítés árak 2026-ban, azaz Mitől függ egy mobil alkalmazás ára most? Ha 2026-ban applikáció fejlesztésen gondolkodsz, az már régen nem csak arról szól, hogy van egy jó ötleted, amit „le kell kódolni”. A mobil alkalmazás ma már egy komplex üzleti eszköz, amelynek feladata, hogy bevételt termeljen, optimalizálja a céges működést, csökkentse a humánerőforrás-igényt, vagy kiváltson elavult, drága munkafolyamatokat. Ilyenkor a legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mennyibe kerül, és mitől lesz a fejlesztés kiszámítható már az elejétől.

A piacon keringő árak között óriási a szórás: hallani pár százezres "egyetemista megoldásokról" és több tízmilliós ügynökségi ajánlatokról is. Ebben a cikkben lebontjuk a 2026-os árazási logikát, megmutatjuk a konkrét piaci sávokat és azt a gondolkodásmódot, amivel nem csak az árat, de a projekted sikerét is biztosíthatod. Nem ígéreteket kapsz, hanem egy technikai és üzleti mélyfúrást arról, mi kerül pénzbe a szoftverfejlesztésben.

Mitől függ egy mobil applikáció ára 2026-ban röviden?

Az app ára nem attól függ leginkább, hogy hány képernyőt látsz belőle, vagy mennyire „szép” a dizájn. A költséget 80%-ban a jéghegy víz alatti része határozza meg: mennyi egyedi logikát kell kitalálni, lefejleszteni, letesztelni és stabilan működtetni a háttérben. Amint megjelennek szabályok, kivételek, jogosultságok és külső kapcsolatok, az már nem csak kódolás, hanem rendszermérnöki tervezés és felelősség.

A négy fő költség vezérlő tényező:

1. Üzleti logika mélysége: Nem a funkció neve a lényeg (pl. "legyen kosár"), hanem a részletek. Ki mit lát? Mi történik készlethiánynál? Mi a jóváhagyási lánc? Hogyan kezeljük a sztornót? Ezek a szabályok írják a kódsorokat.
2. Platformok és technológia: iOS, Android vagy mindkettő? Natív fejlesztés (ami drágább, de specifikusabb) vagy Cross-platform (ami költséghatékonyabb)? 2026-ban a Cross-platform (Flutter, React Native) már dominál az üzleti appoknál, de a hardverigényes feladatokhoz még mindig kell a natív tudás.
3. Integrációk száma és minősége: Össze kell kötni számlázóval, raktárkezelővel, CRM-mel, ERP-vel? Az integráció ott válik drágává, ahol az adatok nem „tiszták”, és a két rendszer logikáját a mobil appnak kell összebékítenie.
4. Skálázhatóság és biztonság: Egy 100 fős belső appnál más a biztonsági kockázat, mint egy 100.000 fős publikus alkalmazásnál. A GDPR, a terheléselosztás és az adatvédelem mind extra fejlesztői órákat jelentenek.

Konkrét ársávok és költségbecslések 2026-ban

Hogy ne csak elméletben beszéljünk, nézzük a számokat. A 2026-os magyar és régiós piaci árak alapján három fő kategóriát különböztetünk meg. Fontos: ezek nettó fejlesztési költségek, amelyek tartalmazzák a tervezést (UX/UI), a fejlesztést, a projektmenedzsmentet és a tesztelést.

1. MVP (Minimum Viable Product) - Az induló verzió

• Ársáv: 4.000.000 Ft - 7.500.000 Ft
• Jellemzők: Cross-platform technológia (iOS + Android egy kódból), maximum 1-2 fő funkció, egyszerűsített regisztráció, standard backend megoldások (pl. Firebase), admin felület nélkül vagy minimális adminnal.
• Kinek való: Startupoknak ötletvalidálásra, vagy cégeknek egyetlen specifikus, egyszerű probléma megoldására.

2. Business App - A stabil üzleti alkalmazás

• Ársáv: 8.000.000 Ft - 18.000.000 Ft
• Jellemzők: Teljes körű jogosultságkezelés, egyedi Admin felület a háttérfolyamatokhoz, integráció 1-2 külső rendszerrel (pl. számlázó, hírlevél), Push értesítések, fizetési rendszer (SimplePay/Barion/Stripe) integrációja.
• Kinek való: KKV-knak folyamat digitalizálásra, webshop mellé mobil appnak, vagy komolyabb szolgáltatóipari megoldásokhoz.

3. Enterprise / Platform megoldások

• Ársáv: 20.000.000 Ft-tól a csillagos égig
• Jellemzők: Magas rendelkezésre állás, komplex integrációk (SAP, Salesforce, Legacy rendszerek), Offline működés szinkronizációval, AI modulok (ajánlórendszer, OCR), egyedi hardveres kommunikáció (Bluetooth, NFC), többnyelvűség, kiemelt biztonság.
• Kinek való: Nagyvállalatoknak, vagy olyan startupoknak, akik már a skálázódási fázisban vannak és tömeges felhasználót szolgálnak ki.

Miből áll össze az app fejlesztés ára?

Az app fejlesztés ára nem egy darab "hasraütéses" szám, hanem több, egymásra épülő szakmai munkafázis eredménye. Sokan elkövetik a hibát, hogy a fejlesztést csak a programozással azonosítják, pedig a minőségi kód csak a folyamat közepe. A teljes költségvetés jellemzően öt területre oszlik el.

Az első az előkészítés és üzleti elemzés, ahol tisztázzuk a célt. Ez akadályozza meg, hogy felesleges funkciókat fejlesszünk. A második a UX/UI dizájn, ami nem díszítés, hanem a használhatóság megtervezése (akár a projekt 20-30%-át is lefedheti). Ha a felhasználó nem érti a felületet, az app üzletileg bukás, hiába jó a kód. A harmadik maga a Front-end és Mobil fejlesztés, ahol a képernyők és a készülék funkciói (kamera, GPS) életre kelnek. A negyedik a Backend és API fejlesztés, a „motorháztető alatti” munka, ami az adatokat, jogosultságokat és a szerverkommunikációt végzi. Az ötödik pedig a Minőségbiztosítás (QA) és Tesztelés, ami biztosítja, hogy az app ne omoljon össze különböző készülékeken és hálózati körülmények között.

Mi történik az elején a felmérésnél és a specifikációnál?

A felmérés és a specifikáció (más néven Discovery Phase) az a szakasz, ami a legtöbb pénzt és időt tudja megspórolni a projekt későbbi életében. A szoftverfejlesztésben van egy aranyszabály: egy hiba javításának költsége minden fázissal tízszereződik. Ha papíron javítjuk a logikát, az 1 óra. Ha dizájnban, az 10 óra. Ha már le van kódolva, az 100 óra.

Ebben a fázisban nem csak beszélgetünk, hanem „User Story”-kat írunk. Ezek olyan rövid leírások, amelyek pontosítják a működést (pl. "Mint adminisztrátor, látni akarom a függőben lévő rendeléseket, hogy jóváhagyhassam őket"). Itt dől el a technológiai stack kiválasztása is: kell-e relációs adatbázis, milyen szerverparkra lesz szükség és hogyan kezeljük a jövőbeli bővülést. A specifikáció végeredménye egy olyan tervrajz, ami alapján egy fejlesztőcsapat pontosan tud dolgozni, félreértések nélkül.

Mit jelent a dizájn és miért számít ennyit?

A dizájnban két nagy területet különböztetünk meg: a UX-et (User Experience - Felhasználói Élmény) és a UI-t (User Interface - Felhasználói Felület).

A UX tervezés a vázlatkészítés (wireframing) folyamata. Itt dől el, hány kattintásból jut el a felhasználó a vásárlásig, hol helyezkednek el a gombok, hogy kézre essenek, és hogyan épül fel a navigáció. Egy rossz UX miatt a felhasználók lemorzsolódnak és törlik az appot.

A UI tervezés adja meg a vizuális identitást: színek, betűtípusok, animációk, ikonok. Ez építi a bizalmat. Egy összecsapott dizájn azt sugallja, hogy a cég is megbízhatatlan.

Azért számít ez sokat az árban, mert a fejlesztők „drága iparosok”. Ha nekik kell menet közben kitalálniuk, hova kerüljön a gomb, az lassú és gyakran rossz eredményt szül. Ha kész tervekből dolgoznak, a fejlesztés sebessége akár 30-40%-kal is nőhet.

Mi az, amit a mobil fejlesztés tényleg takar?

A mobil fejlesztés az a rész, amit a felhasználó a kezében tart és nap mint nap használ. Kívülről sokan csak annyit látnak, hogy vannak képernyők, gombok és menüpontok. Valójában a mobil fejlesztés ennél jóval több, mert itt kell összerakni az egész élményt úgy, hogy gyors legyen, stabil legyen és akkor se essen szét, ha valaki hibázik, gyenge az internet vagy megszakad egy folyamat. Ezért a mobil alkalmazás ára szempontjából ez a blokk szinte mindig az egyik legnagyobb tétel.

A mobil fejlesztés első része a képernyők és folyamatok leprogramozása. Ez nem csak az, hogy megjelenik egy lista, hanem az is, hogy hogyan keresel, hogyan szűrsz, hogyan töltesz ki egy űrlapot, hogyan kapsz visszajelzést, hogyan lépsz vissza, hogyan folytatod ott, ahol abbahagytad. Minden egyes lépéshez tartozik egy csomó állapot, például betöltés, üres tartalom, hiba, siker, részleges adat. A felhasználó ezeket nem mindig veszi észre tudatosan, de ha nincsenek jól kezelve, azonnal azt érzi, hogy az app akadozik vagy megbízhatatlan.

A mobil fejlesztés második része a készülék funkciók kezelése. Ilyen a kamera, a fotó és fájl feltöltés, a helymeghatározás, a térkép, a push értesítések, a névjegyek, a naptár, a biometrikus belépés, a QR kód olvasás vagy bármilyen szenzor használat. Ezek azért befolyásolják az árat, mert mindegyiknél jogosultságot kell kérni, fel kell készülni arra, hogy valaki nemet mond, és mégis értelmesen kell tovább működni. Plusz ezeknek a működése iOS és Android alatt sokszor eltér, ezért a tesztelés is nagyobb.

A mobil fejlesztés harmadik része az, hogy milyen platformokra készül az app. Ha iOS és Android is cél, akkor ugyanazt az élményt mindkét oldalon stabilan hozni kell. Cross platform esetén sok mindent gyorsabban lehet felépíteni, de ez nem jelenti azt, hogy fele annyi munka lesz, mert a valós használat és a bolti követelmények ugyanúgy megvannak mindkét platformon. Az App Store és a Google Play miatt ugyanúgy figyelni kell a teljesítményre, a hibákra és a jogosultságokra, csak a fejlesztés módja más.

A mobil fejlesztés negyedik része az összekötés a háttérrendszerrel. A legtöbb app nem csak megjelenít valamit, hanem adatot küld, adatot fogad, ment, frissít, szinkronizál. Itt jönnek be olyan kérdések, amik az árat nagyon mozgatják. Mi történik, ha megszakad a kapcsolat. Megismételhető e a művelet duplikálás nélkül. Kell e gyorsítótár. Kell e offline mód. Hogyan kezeljük a különböző verziókat, amikor a felhasználónál régi app van fent. Ezek mind olyan apróságoknak tűnnek, amik a valóságban rengeteg plusz tesztet és plusz fejlesztést jelentenek.

A mobil fejlesztés ötödik része a minőség, amitől az app nem csak működik, hanem jó is használni. Ide tartozik a sebesség optimalizálás, a stabilitás, a memória kezelés, a különböző képernyőméretek támogatása, a hibajelentések kezelése, és az, hogy az app következetesen viselkedjen. Ez az a rész, ami később rengeteg rossz értékelést tud megelőzni az App Store ban és a Google Play ben, és közvetlenül hat arra is, mennyi ügyfélszolgálati terhed lesz.

Mikor kell külön háttérrendszer és admin felület?

Szinte minden modern applikációnak szüksége van egy „agyra”, ami a felhőben fut. Ez a Backend.

Mikor kell Backend?
Ha adatokat akarsz tárolni, ami nem csak a felhasználó telefonján létezik. Ha a felhasználók egymással kommunikálnak. Ha központi tartalmat frissítesz. Ha fizetést kezelsz.

Mikor kell Admin felület?
Az esetek 95%-ában. Az Admin felület (általában egy webes dashboard) az a hely, ahol te, mint tulajdonos látod a rendszert. Itt tudsz felhasználókat tiltani, tartalmat feltölteni, statisztikákat lekérni, rendeléseket kezelni. Admin felület nélkül minden apró módosításhoz (pl. egy szöveg átírása, egy hibás regisztráció törlése) fejlesztőt kell hívnod, ami hosszú távon fenntarthatatlan és drága. Az admin felület fejlesztése gyakran a teljes projektmunka 20-30%-át is kiteheti.

Miért fontos a tesztelés és a feltöltés az App Store-ba és a Google Play-re?

A tesztelés nem azonos azzal, hogy „kattintgatunk kicsit”. A professzionális tesztelés során szimuláljuk a szélsőséges eseteket: gyenge internetkapcsolat, régi készülékek, nagy adatmennyiség, párhuzamos műveletek. A cél a hibák megtalálása még a publikálás előtt.

A publikálás (Deployment) pedig egy szigorú adminisztratív folyamat. Az Apple és a Google 2026-ban még szigorúbban ellenőrzi az adatvédelmi nyilatkozatokat, a fióktörlési lehetőségeket és az applikációk minőségét. Egy rosszul előkészített appot a Store-ok visszautasítanak, ami hetes csúszásokat okozhat. A fejlesztőcsapat feladata, hogy ezeknek a platform-specifikus irányelveknek (Human Interface Guidelines, Material Design) megfeleljen a termék.

Mi az a pár dolog, ami a leggyakrabban megdobja az árat?

Tapasztalataink szerint a projektek büdzséjét nem az alapfunkciók, hanem a „kivételek kezelése” és a komplex üzleti logikák fújják fel. Íme a leggyakoribb költségnövelő tényezők, amikkel érdemes számolni.

Kell bejelentkezés és lesznek szerepkörök?

A bejelentkezés önmagában nem drága. A probléma a jogosultsági mátrixszal kezdődik. Ha az appot használja „Mezei Felhasználó”, „VIP Ügyfél”, „Területi Képviselő” és „Szuperadmin” is, akkor minden egyes funkciónál és képernyőnél le kell kódolni a feltételeket: „Ezt a gombot a Képviselő látja, de csak akkor, ha a régiója aktív, az Ügyfél viszont soha nem láthatja.” Ez a logika exponenciálisan növeli a tesztelési és fejlesztési időt. Minél több a szerepkör, annál komplexebb a backend logika.

Kell fizetés vagy előfizetés?

A fizetési integráció (pl. Stripe, Barion, SimplePay) technológiailag standardizált, de az üzleti folyamat nem az.

Költségnövelő kérdések:

• Mi történik sikertelen fizetés esetén?
• Hogyan kezeljük a részteljesítést vagy a visszatérítést (refund)?
• Kell-e automatikus számlát generálni (pl. Számlázz.hu bekötés)?

Az előfizetéses (Subscription) modell még bonyolultabb, mivel itt az Apple és a Google saját rendszerét (In-App Purchase) kell használni, ami szigorú szabályokkal és 15-30%-os jutalékkal jár. Kezelni kell a lejárati dátumokat, a megújítási kísérleteket, a próbaidőszakot (trial) és a lemondásokat is.

Kell admin felület és mit kezeljen?

Az admin felület árát az határozza meg, mennyire akarod automatizálni a munkát. Egy egyszerű „táblázatos nézet”, ahol adatokat látsz, viszonylag olcsó. De ha az admin felületen összetett dashboardokat, grafikonokat, exportálási lehetőségeket (Excel/PDF), tömeges műveleteket (pl. 500 felhasználó értesítése egyszerre) szeretnél, az komoly frontend fejlesztési munkát igényel. Sokan ott rontják el, hogy az admin felületet „mostohagyereknek” tekintik, pedig a cég operációja ezen múlik.

Össze kell kötni más rendszerekkel?

Az integráció a mobilalkalmazás-fejlesztés hírhedt „fekete lyuka”. Ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy egy projekt ára megugrik, a határidő pedig csúszik. Nem azért, mert technikailag nehéz lenne összekötni két rendszert, hanem azért, mert a valós adatok és folyamatok mindig bonyolultabbak, mint az első elképzelés.

Amíg az app csak a saját adataival dolgozik, addig te diktálod a szabályokat. Amint bekapcsolódik egy külső rendszer, legyen az egy számlázó, egy raktárkezelő, egy CRM, egy modern webshop (pl. WooCommerce, Shopify) vagy egy régi vállalati ERP (Legacy system), onnantól két eltérő logikát kell összehangolni. Ez pedig szinte mindig kivételeket szül.

A legnagyobb tévhit: „Csak egy API kell és kész” Sokan az integrációt egy egyszerű csatlakozóként képzelik el. A valóságban a költséget a hibatűrés kiépítése adja. Három kritikus kérdést kell leprogramozni:

1. Mit küldünk és kapunk? (Adatstruktúra egyeztetése).
2. Mi történik hiba esetén? (Ha hiányzik egy mező, duplán szerepel az ügyfél, vagy a külső rendszer épp nem válaszol).
3. Hogyan kezeljük az adathibákat? (A rossz adat később sokkal drágább károkat okoz, mint maga a fejlesztés).

Miért dobja meg az árat? Az ár szempontjából kritikus, hogy egyirányú vagy kétirányú szinkronra van szükség.

• Egyirányú: Csak lekérdezünk adatot (pl. terméklista megjelenítése). Ez az olcsóbb verzió.
• Kétirányú: Az app ír is a külső rendszerbe. Itt jönnek a nehéz, drága kérdések: Hogyan szinkronizálunk, ha mindkét helyen egyszerre módosult az adat (konfliktuskezelés)? Mi van, ha az app elküldi a rendelést, de megszakad a net, mielőtt a szerver visszaigazolná? Újraküldjük? (Duplikáció veszélye).

Sok projekt ott csúszik el, hogy menet közben derül ki: a külső rendszer adatai „piszkosak” vagy a folyamatok nem automatizálhatók (pl. manuális jóváhagyás kell). Ilyenkor a legjobb megoldás a fázisokra bontás: először csak a legkritikusabb adatkapcsolatot (pl. készletlekérdezés) építjük ki stabilan és ha az működik, jöhet a többi. Így a költségek nem szabadulnak el.

Kell offline működés?

Az offline mód (amikor internet nélkül is teljes értékűen használható az app) az egyik legdrágább funkció, amit kérhetsz. Ez akár 30-50%-kal is megdobhatja a fejlesztési költséget.

Miért ilyen drága? Mert ilyenkor nem elég megjeleníteni az adatokat. Gyakorlatilag duplikálni kell az adatbázist: létre kell hozni egy helyi adatbázist a felhasználó telefonján, és írni kell egy komplex szinkronizációs algoritmust. Ez az algoritmus felel azért, hogy amikor visszajön az internet, a telefonon történt változásokat (pl. új munkalap kitöltése) „összefésülje” a központi szerverrel anélkül, hogy adatvesztés történne. Ezt a funkciót csak akkor javasoljuk, ha üzletileg kritikus (pl. raktári szkennerek, pincér terminálok, terepi munka, ahol nincs térerő).

Mennyire legyen biztonságos és milyen adatokat kezel?

Az alapszintű biztonság (HTTPS kommunikáció, titkosított jelszavak) 2026-ban már kötelező standard és benne van az alapárban. Az extra költségek ott jelentkeznek, ha az app érzékeny adatokat kezel: egészségügyi (HIPAA), pénzügyi (PCI-DSS) vagy nagy mennyiségű személyes adatot (GDPR specialitások).

Ilyenkor a biztonság nem egy kapcsoló, hanem extra fejlesztési rétegek sora:

• Kétfaktoros hitelesítés (2FA): SMS vagy hitelesítő app integrációja.
• Munkamenet-kezelés: Automatikus kijelentkeztetés inaktivitás esetén (mint a banki appoknál).
• Adatbázis szintű titkosítás: Hogy még a rendszergazda se lássa az érzékeny adatokat.
• Behatolásvédelmi tesztek (Penetration testing): Amikor etikus hackerekkel teszteltetjük a rendszert a publikálás előtt. Ezek mindegyike növeli a fejlesztési és tesztelési óraszámot.

iOS és Android vagy elég az egyik?

2026-ban a piaci elvárás szinte mindig a „mindkettő”. Magyarországon az Android piaci részesedése kb. 70-75%, de az iOS felhasználók fizetési hajlandósága magasabb. Egyik csoportot sem érdemes kizárni.

Régen ez dupla költséget jelentett (két külön kód, két külön csapat). Ma már a Cross-platform technológiák (Flutter, React Native) lehetővé teszik, hogy egyetlen kódbázisból fejlesszünk mindkét platformra. Ez nem felezi meg a költséget (hiszen a tesztelés és a tervezés ugyanannyi), de kb. 30-40%-os megtakarítást jelent a natív fejlesztéshez képest és a későbbi karbantartás is egyszerűbb.

Natív vagy cross platform, melyik éri meg inkább?

Válassz Cross-platformot (Flutter/React Native), ha:

• Üzleti appot, webshop appot, közösségi alkalmazást vagy adatmegjelenítő appot készítesz.
• Fontos a költséghatékonyság és a gyorsabb piacra lépés (Time-to-market).
• Egységes kinézetet szeretnél mindkét platformon.

Válassz Natívot (Swift/Kotlin), ha:

• Nagy teljesítményigényű 3D játékot készítesz.
• Az app mélyen támaszkodik a hardverre (komplex Bluetooth kommunikáció orvosi eszközzel, AR/VR funkciók, háttérben futó precíziós folyamatok).
• Nem számít a költség, csak a maximális platform-hűség.

A piac 90%-a számára 2026-ban a Cross-platform a racionális, gazdaságos döntés.

Mikor drágul meg egy app a fizetés miatt?

Akkor, ha a fizetés nem csak egy tranzakció, hanem egy bonyolult üzleti logika része. Például: piactér (Marketplace) modellt építesz, ahol a felhasználók egymásnak fizetnek, és te jutalékot vonsz le. Ilyenkor a pénzkezelés jogi és technikai háttere (KYC - Know Your Customer, pénzmosás elleni törvények, split payment) rendkívül bonyolulttá válik. Szintén drágító tényező a „dinamikus árazás” vagy a kuponrendszerek, hűségpontok összekötése a fizetéssel, mivel itt rengeteg matekot és kivételt kell lekezelni a kódban.

Mikor lesz sokkal több munka a bejelentkezés és a jogosultságok miatt?

Ha a rendszernek nem csak „beengednie” kell a felhasználót, hanem auditálnia is. Nagyvállalati környezetben gyakori elvárás a Single Sign-On (SSO) integráció (pl. céges Microsoft vagy Google fiókkal való belépés). Ennek a beállítása, biztonságos kezelése speciális szaktudást igényel. Továbbá, ha a jogosultságok időhöz kötöttek (pl. „csak munkaidőben léphet be”) vagy helyhez kötöttek (pl. „csak a raktár területéről”), az mind egyedi fejlesztési feladat.

Miért szokott az admin felület később sok pénzt megspórolni?

Az admin felület a hatékonyság záloga. Gondolj bele: ha elindul az app, és naponta 10 felhasználó elfelejti a jelszavát, vagy rossz képet tölt fel, admin felület nélkül az ügyfélszolgálat tehetetlen. Minden egyes hibajegyet a fejlesztőknek kell továbbítani, akik drága óradíjért nyúlnak bele az adatbázisba.

Egy jól megtervezett admin felülettel az ügyfélszolgálatos kolléga 2 kattintással megoldja a problémát. Ha az admin felület fejlesztése 2 millió forintba kerül, de kivált egy teljes állású fejlesztő folyamatos támogatását, akkor a beruházás hónapok alatt megtérül.

Mi szokott elcsúszni, ha más rendszerekhez kell kapcsolódni?

A legnagyobb hiba, ha a fejlesztők csak az ideális esetre (Happy Path) készülnek fel. A valóságban a külső rendszerek leállnak, API limitet érnek el, vagy megváltoztatják az adatszerkezetet.

A csúszás leggyakoribb oka a hiányos dokumentáció a külső fél részéről. Ha a partner cég (pl. az ERP szállító) nem ad pontos leírást az API-ról, vagy nincs tesztkörnyezet (Sandbox), a mobilfejlesztőknek „vakrepülésben” kell dolgozniuk. Ez rengeteg próbálgatással és hibakereséssel jár, ami égeti a projekt órakeretét.

Mikor érdemes AI-t tenni az appba és mitől lesz költséges?

Az AI (Mesterséges Intelligencia) integrációja 2026-ban már elérhető közelségbe került, de nem mindenre gyógyír.

Mire jó az AI az appban?

• Természetes nyelvű keresés (pl. „mutasd a piros cipőket 20 ezer alatt”).
• Dokumentumok automatikus feldolgozása (számla fotózás és adatkinyerés).
• Személyre szabott tartalom ajánlás.
• Chatbot alapú ügyfélszolgálat.

Mitől költséges?

Az AI nem egy „egyszeri fejlesztés”. Költségei kétfélék:

1. Fejlesztési költség: Az AI modellek (pl. OpenAI, Claude) integrálása, a "prompt engineering" (hogy az AI jól válaszoljon) és a kontextus átadása (RAG architektúra) komoly mérnöki munka.
2. Működési költség (Tokenek): Minden egyes kérdés-válasz pénzbe kerül az AI szolgáltatónál. Ha sok a felhasználó, ez a havi számla milliós tétel lehet, amit be kell kalkulálni az üzleti modellbe.

Mennyi idő az ötlettől az áruházakig és mitől csúszhat el?

Egy átlagos mobil applikáció fejlesztési ideje 2026-ban 3-6 hónap.

• 1. hónap: Felmérés, specifikáció, drótvázak, dizájn.
• 2-4. hónap: Fejlesztés sprintekben (kéthetes ciklusokban).
• 5. hónap: Tesztelés, hibajavítás, integrációs tesztek.
• 6. hónap: Élesítés, áruházi feltöltés.

Mitől csúszhat el?

Az ötlettől az App Store és a Google Play megjelenésig az időt általában nem az dönti el hogy hány képernyő van hanem az hogy mennyire tiszta a cél és mennyire vannak rendben a döntések már az elején. Ha egy appnál gyorsan megvan mi a fő funkció és mi az első verzió határa akkor látványosan felgyorsul minden. Ha viszont menet közben változik a logika új szabályok jönnek vagy későn derül ki egy integráció vagy fizetés igény akkor szinte biztosan csúszni fog.

A folyamatot érdemes így elképzelni

1. Felmérés és specifikáció
   Itt dől el a legtöbb minden. Mi a cél. Kik használják. Mi az a pár funkció ami nélkül nincs értelme kiadni. Mi az ami ráér később. Ha ez tiszta akkor a fejlesztés nem fog szétfolyni. Nálunk ez díjmentes és egy rövid egyeztetésből gyorsan kijön a komplexitási szint az ütemterv vázlata és a fő kockázati pontok.
2. Dizájn és képernyők logikája
   A dizájn nem csak látvány. Itt derül ki hogy hány lépés egy folyamat hol kell visszalépni mit lát a felhasználó hiba esetén és mi a legegyszerűbb út a célhoz. Ha a dizájn közben változik a logika akkor az már időt visz mert a fejlesztés erre épül.
3. Fejlesztés
   Cross platform esetén sok mindent egyben lehet haladni iOS és Android irányba de ettől még a tesztelés és az áruház lépések kétfelé mennek. Natív esetén a fejlesztés is jobban kettéválik. A fejlesztési időt a szabályok a jogosultságok a fizetés az integrációk és az offline igény dobja meg a legjobban.
4. Tesztelés és finomhangolás
   Itt jönnek elő a valós élet helyzetei. Gyenge internet megszakított folyamat régi készülék eltérő képernyőméret értesítések engedélyek. A stabil app itt születik meg. Ha ezt megspórolod akkor az áruház értékelésekben fizeted meg.
5. Áruház csomagolás és feltöltés
   App Store és Google Play esetén kell leírás képernyőképek ikon kategória adatkezelési információk és több beállítás amihez sokszor a fejlesztésből is kell adat. Ha ezek nincsenek készen a végén akkor a feltöltés csúszik hiába kész az app.
6. Áruház ellenőrzés és publikálás
   Mindkét áruházban van ellenőrzés. Néha gyors néha kérnek módosítást. Itt tipikusan a fizetés bejelentkezés adatkezelés és engedélykérések szoktak fennakadni ha nincs rendesen felkészítve.

És akkor mitől csúszik el a leggyakrabban:

Az első a scope kúszás. Amikor menet közben még bekerül ez is még legyen az is. Ez nem baj csak tudni kell hogy minden új szabály új fejlesztés és új teszt.

A második a későn meghozott döntések. Például csak a végén derül ki hogy kell előfizetés kell több szerepkör kell offline kell számlázás kell külső rendszer. Ezek mind újratervezést hoznak.

A harmadik a külső függőségek. Integrációhoz hozzáférés API kulcs dokumentáció tesztkörnyezet. Ha ez nincs meg időben akkor a fejlesztés várakozik.

A negyedik az áruház felkészítés hiánya. Fejlesztői fiókok beállítások jogosultságok adatkezelési szövegek képernyőképek. Ha ezek csak a legvégén kezdenek készülni az könnyen tolja a megjelenést.

Az ötödik a minőség és hibakezelés alultervezése. Ha nincs végiggondolva mi történik hiba esetén akkor a tesztelésnél jönnek elő a lyukak és ott már drágább javítani.

A jó hír az hogy ezek nagy része előre megfogható. Ha az elején kijelölünk egy tiszta első verziót és már akkor végigvesszük a legnagyobb kockázatokat akkor sokkal kiszámíthatóbb lesz az út az App Store és a Google Play megjelenésig.

Milyen költségek jönnek az indulás után?

Amikor az app kikerül az App Store ba és a Google Play re akkor nem lezárul a történet hanem elindul az éles működés. Innentől valódi felhasználók valódi helyzetekben használják és ezek mindig hoznak új kérdéseket hibákat finomhangolást és üzemeltetési feladatokat. Jó hír hogy ezek a tételek előre tervezhetők és jól kézben tarthatók ha már az elején tiszta mi a cél és mi az első verzió határa.

A legtipikusabb indulás utáni költségek három terület köré szerveződnek. Karbantartás és frissítés. Üzemeltetés és szerver oldal. Áruházi jelenlét és jobb helyezés. Ezek közül nem mindegyik kötelező ugyanakkora szinten mert attól függ milyen appod van és mennyire nő a használat.

Mit jelent a karbantartás és a frissítés?

A karbantartás azt jelenti hogy az app stabil marad akkor is amikor a világ körülötte változik. Jönnek új iOS és Android verziók. Változnak áruházi elvárások. Frissülnek külső csomagok és szolgáltatások. Megjelennek új készülékek eltérő képernyővel és teljesítménnyel. Ezek önmagukban is hozhatnak olyan hibákat amik a fejlesztés végén még nem látszottak.

A frissítés nem mindig új funkció. Sokszor csak javítás és finomhangolás. Például egy folyamat néha megszakad gyenge internetnél. Egy értesítés nem érkezik meg mindenkinél. Egy belépési kör bizonyos esetben elakad. Ezek tipikusan élesben derülnek ki mert ott jön a sokféle felhasználói viselkedés.

Karbantartás alatt ide tartozik a biztonsági javítás is. Ha van bejelentkezés fizetés érzékeny adat vagy admin felület akkor különösen fontos hogy a rendszer friss legyen és ne legyenek nyitva hagyott kockázati pontok.

Mit jelent az üzemeltetés és a szerver oldal?

Üzemeltetés akkor van igazán ha az app mögött van háttér. Felhasználói fiókok. Adatmentés. Fájl feltöltés. Push értesítés. Email küldés. Admin felület. Integráció más rendszerekkel. AI funkció. Ezekhez jellemzően kell szerver adatbázis tárolás naplózás és biztonsági mentés.

Az üzemeltetés lényege hogy minden folyamatosan menjen és mérhető legyen mi történik. Például legyen rálátás arra ha valami lassul. Ha valami hibázik. Ha egy integráció nem válaszol. Ha túl sok kérés érkezik. Ha nő a forgalom és skálázni kell. Ez azért fontos mert élesben a legdrágább hiba az amikor a felhasználó csak annyit lát hogy nem működik és kilép.

Az üzemeltetés költsége erősen függ a mérettől. Egy induló appnál jellemzően kisebb. Növekedésnél jön elő hogy kell erősebb kapacitás jobb monitorozás több védelem. Ha jól van felépítve az alap akkor ez fokozatosan növelhető és nem kell túlméretezni az elején.

Mit jelent az áruházi jelenlét és a jobb helyezés?

Az áruházi jelenlét nem csak annyi hogy egyszer feltöltöttük. Időnként frissíteni kell az app oldalt is. Leírás. Képernyőképek. Újdonságok szöveg. Adatkezelési információk. Engedélyek indoklása. Ezek részben marketing részben megfelelési kérdések és közvetlenül hatnak arra hogy mennyien töltik le az appot.

A jobb helyezés leginkább három dologból áll. Megtalálhatóság. Átkattintási arány az áruházban. Értékelések és visszajelzések. Ha az app oldala érthető és a képek jók akkor több ember jut el a letöltésig. Ha az első élmény gördülékeny akkor több jó értékelés jön. Ha pedig vannak rendszeres kisebb frissítések és látszik hogy az app él akkor az bizalmat épít.

Ide tartozik az is hogy kezelni kell a felhasználói visszajelzéseket. Nem mindent kell azonnal beépíteni viszont fontos látni a mintákat. Hol akadnak el. Mit nem értenek. Milyen készüléken jön elő hiba. Ezekből lesz a következő fejlesztési kör ami tényleg megtérül.

Mik a leggyakoribb hibák, amik feleslegesen drágítanak?

1. Mindent bele MVP: Amikor az első verzióba minden álom-funkciót bele akarsz zsúfolni. Ez drága, lassú és nagy a kockázata, hogy olyat fejlesztesz, ami senkinek sem kell.
2. Későn bevont fejlesztők: Ha kész dizájnnal mész a fejlesztőhöz, kiderülhet, hogy a megálmodott felület lefejlesztése 3x annyiba kerül, mint egy egyszerűbb, de ugyanolyan jó megoldás.
3. Egyedi megoldások erőltetése: Ne akarj saját chat-motort vagy térkép-rendszert fejleszteni. Használj kész, bérelhető modulokat (SaaS), amíg lehet.
4. A specifikáció hiánya: "Majd meglátjuk közben" - ez a projekt halála. Ami nincs leírva, az félre lesz értve.

Mennyibe kerül egy app 2026-ban nagyságrendileg?

Összefoglalva:

• Egy egyszerűbb, informatív app: 4-6 millió Ft.
• Egy funkcionális, adatbázis-alapú üzleti app: 8-15 millió Ft.
• Egy komplex, piactér vagy platform jellegű rendszer: 20 millió Ft felett. A felső határ a csillagos ég, de a siker kulcsa az, hogy kicsiben kezdj (MVP), mérj és a bevételekből fejlessz tovább.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) az app fejlesztésről

Hogyan indul a kapcsolatfelvétel és mire készülj a megbeszélésre?

Ahhoz, hogy egy fejlesztő cég pontos árat tudjon mondani, nem elég egy kósza ötlet. A hatékony induláshoz érdemes összeszedned a gondolataidat.

Mit írj meg az első megkeresésben?

Fogalmazd meg röviden a „Miért?”-et és a „Mit?”-et.

• Mi az üzleti cél? (Pl. belső hatékonyságnövelés vagy piaci termék?)
• Ki a célcsoport?
• Mi az az 3-5 fő funkció (MVP), ami nélkül az app nem ér semmit?
• Van-e határidő vagy büdzsé keret?

Milyen kérdések fognak elhangzani a szakmai egyeztetésen?

Készülj fel technikai jellegű kérdésekre is:

• Van-e már meglévő dizájn vagy arculat?
• Milyen platformokra célzunk?
• Kezelünk-e pénzt az appban?
• Hogyan regisztrálnak a felhasználók?
• Milyen nyelveken kell tudnia az appnak?

Hogyan lépjünk tovább anélkül, hogy elégetnéd a pénzed?

Láthatod, hogy 2026-ban egy mobilapplikáció nem játék, hanem komoly üzleti befektetés. A legnagyobb kockázat nem a fejlesztés ára, hanem az, ha rossz dolgot fejlesztünk le drágán.

Neked nem kell tudnod a technikai választ minden kérdésre. Ez a mi dolgunk.

A WEBinIT-nél nem küldünk vakon árajánlatokat, mert azzal becsapnánk téged. Helyette egy díjmentes konzultációval kezdünk.

Mire számíthatsz ezen a beszélgetésen?

• Gyakorlatias tanácsadás: Végigvesszük az ötletedet, és azonnal jelezzük, ha valami technikailag feleslegesen drága lenne, vagy ha van egyszerűbb, költséghatékonyabb út.
• Azonnali nagyságrendi becslés: A célunk, hogy a hívás végére legyen egy reális képed arról, hogy a te elképzelésed milyen ársávba esik és mennyi idő alatt készülhet el.
• Kiszámítható folytatás: Ha a megbeszéltek és a számok számodra is jól hangzanak, vázolom a következő konkrét lépést (pl. specifikáció vagy dizájn fázis), amivel elindulhatunk a megvalósítás felé.

Nincs kötelezettség, se nyomulós eladás. Csak egy szakmai beszélgetés, ahol csak őszinte mérnöki válaszokat kapsz a kérdéseidre.

Ha ez jól hangzik, kattints ide és kérj egy árajánlatot.